~Jenna szemszőge~
Az előbb még úgy volt, hogy nincsen padtársam most meg van?? Ez mi?? Na ne már!! Nem élvezhetem a szabadságomat! Ezért majd bosszút fogok állni!-gondolt menetemből megint egy édes-mázos hang ébresztett fel! A zsepivel letöröltem kicsorduló könnyemet....és egy "reflexet" csináltam hátra.a padtáram ezt észre is vette.
-Ne sírj miatta, fel a fejjel, jön egy másik utána.-ezzel a mondattal teljesen levett a lábamról és újra feltörtek bennem a könny és a hisztérika is.
-Honnan tudod, hogy esetleg miatta folynak könnyeim?-kérdeztem
-Látszik rajtad, hogy oda vagy érte! És egy megérzés, amolyan 6. érzés..-én csak banbán néztem rá miközben előtört bennem a perverzség a pimaszság is.
-Én azt hittem, hogy....na jó ezt még se kéne!- mondtam kipirosodott arccal.
-Khmmm....nem zavarok??-kérdezte a tanár.
-Jaj tényleg elnézést kérek...-feleltem kicsit halkan.
-Na mivel tudom, hogy Den új diák és nem ismer itt senkit, ezért elengedem önöket és felhatalmazom Jenna, hogy mutassa be mindenkinek és vezesse körbe!-mondta majd kiküldött minket.
-Rendben!-majd felálltunk és kimentünk a teremből-Na mit szeretnél látni?? Ja apropó a nevedet sem tudom még.
-Dan Matthu. "Átutazó" diák.-mutatta az átutazót a levegőben macskakörömmel.-Igazából mindent, de előbb válaszolj a kérdésemre kérlek! Szóval miatta sírtál igaz??-nézet rám komolya tekintettel.
-Nem bírom letagadni mi?? Egy akkora seggfej, bunkó, szar szemét szar alak, hogy ilyen a világon nincsen még egy, mint ő!!! De így szeretem! Igen...habár most utálom....rohadjon el ahol van!-mondtam egy kicsit lehangoltan.
-Miért?
-Mert észre sem vesz..én csak...nem is tudom, hogy hogyan lát ő engem! Teljesen összetört!
-Ez is egy válasz. De miért szereted??
-Jah-mosolyogtam egyet az előbbi miatt-Mert...mert...nem tudom....egyszerűen megfogott és nem bírom elengedni őt! egyszerűen mindent szeretek benne...érted? Amikor az ember csak önmagáért szeret valakit és nem azért, mert van pénze vagy szép...én nem akarom kihasználni....de most pusztulkodjon meg!Elküldeném még a rákba is ez az idióta faszkalapot, majd vissza hoznám és agyon dédelgetném, és megint elküldeném táblát nyalni!-húztam mosolyra számat a végére.Ránéztem Danre ő már a nevetéstől pukkadozott.-Te nem éreztél így?
-Igazság szerint igen....egyszer, de ő nem lett az enyém, mert elköltöztek és amikor elköltöztek azon a napon közölte velem, hogy lenne esélyem és simán összejött volna velem, ha nem költöznek el...csak hát elmentek...az sors két felé osztott minket. Azóta sem láttam és nem is írtunk egymásnak.-néhol-néhol elállt a lélegzete az emléktől.-Látod én akartalak vigasztalni téged, és most te engem vigasztalsz!-formálta meg kerek, telt ajkaival azt a pár sort is.
-Nem, dehogy mi egymást vigasztaljuk!-kacsintottam rá.
Miközben sétáltunk elértünk a próba terembe., ahol éppen a Rómeó és Júliát alakította valami felsőbb rendű osztály. Leültünk egy-egy székre hátul és meghúztunk magunkat.
-Most miért bújkálunk?
-Mert talán tilosba járunk??
-Máshol is járhatnánk.-jelentette ki.
-Ha nem akarod ezt nézni akkor nem kell, gyere menjünk!-azzal felálltunk és kimentünk az ajtón csendben és halkan. Amikor.....
-Hé Hölgyem és Uram, maguk kicsodák? -hallottam egy hangot a színpad felől
-Mi?!-kérdeztem vissza.
-Igen!
-Hát mi csak tudja erre jártunk...és gondoltuk, hogy benézünk, hogy mit is próbálnak....nem igaz Dan??-néztem rá nagy szemekkel.
-De-de. Úgy van, ahogy a Hölgy mondja!
-Maguk nem ide járnak??
-Öööö...én csak most jöttem ide....túraútvonalon vagyok! A kísérőm pedig ő!
-Túra út??Miféle túra út??
-Áhh...tanárnő ne is figyeljen rá beszél itt összevissza....-majd rá néztem és az ajtóra, egyből vette a adást.
-Jah mivan??-mondta Dan.
-Háromra.
Micsoda háromra??-kérdzete a tanárnő.
-Egy....kettő...három...futás!!- és azzal utnak eredtünk.
-Hova mentek?? Gyertek vissza! Na megálljatok! Jó az arc memóriám ám!!
Mi csak futottunk és sírtunk a röhögéstől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése