11.rész
Egy lány állt az ajtóban és szinte kiabált Dan-nel, Dan pedig hallgatta a lány rikácsolásait.
-Dan?!-szólítottam meg
-Ohhh, látom jól szórakozól Dan, jellemző rád!- csattant fel a csaj.
-Utoljára szólok menj el Khatrine! Most!-kezdett egy kicsit mérges lenni.
-Én ide jövök, mert szeretlek, te pedig össze fekszel valami cselédlánnyal?-mondta hangos sírós és egyben nyávogós hangján.
-Állj már le! Nem vagyok holmi cselédlány veled ellentétben!-a csaj meghökkent-Kettő- mutattam az ujjaimon.-tudni akarod?! Igen lefeküdtünk és jó volt. Dan azt mondta hogy jobb voltam, mint te! És most menj el, mert ha nem nem állok jót magamért!-közben meg odamentem Dan-hez és odabújtam hozzá
-Ez igaz lefeküdtél azzal?-bökött felém Kat és könnyek gyűltek a szemébe.
-Kat, én nagyon sajnál...-nem tudta befejezni a mondatot Dan, hiszen olyan pofont kapott, hogy én nekem fájt.
-Nem kell a sajnálatod! Ezzel itt és most vége!-mondta
-Ugyan már Kat, már megtettem, hogy szakítottunk ott mikor eljöttem otthonról nem emlékszel?! Tehát meg se csaltalak! Fogd fel, hogy vége van!-mondta és rávágtam az ajtót.Tudtam, hogy a lelkébe taposok, hiszen ezt velem is megtették csak az a különbség volt hogy én nem feküdtem le az illetővel.Már muszáj volt ezt a lépést megtennem, láttam Dan-en, hogy kezdi idegesíteni a dolog.
-Jól vagy?-kérdeztem
-Igen, és köszönöm. Jobb vagy mi?!
-Hát valamit mondani kellet...-végig mért az arcom piros lett-aprópó megkell hagyni hogy jól tudd ütni- nevettem
-Én tanítottam.-Erre még jobban elkezdtem nevetni
-Most jól beégetted magad- már pukkadoztam, megfordultam-Jaj bocs nem tudtam, hogy ott vagy-néztem rá szégyenlősen, miután belé ütköztem.
-Semmi baj.-néztem a szemébe és ő az enyémbe-Tudod én azért jöttem ide, hogy a múltamat elfelejtsem...is...-majd rácsúsztatta a kezét a derekamra míg a másikkal az arcomhoz ért és közelebb húzott...olyan közel, hogy azt sem hittem, hogy ez lehetséges, és akkor megcsókolt.
http://1.bp.blogspot.com/-FkMTILGWA8Y/VEE8yHLeVoI/AAAAAAAAAmM/15TDnLrv3U4/s1600/3172786099_1_5_U2c8RUyy.gif
Nem sietett sehová, én pedig élveztem...tűzijátékot éreztem.Már csak arra lettem figyelmes, hogy az ágyon fekszek Dan pedig felettem. Nagyon ideges voltam és ezt láthatta is. Mikor Dan tovább haladt rájöttem, hogy ezt még nem akarom. Aggódtam és szólni nem mertem, hiszen olyan jól csinálta elrontani nem akartam, de akkor is...
-Valami baj van?- nézett fel, mikor látta az arcomon az aggodalmam és a félelmet. De éreztem, hogy az arcomba szök minden vér...-Vörösödsz..-mikor kimondta végem volt, egyből lefagytam, de a tekintetét még mindig álltam.
-Ööööö..öö.ööö-dadogtam összevissza, nem tudtam meg fogalmazni azt, hogy hogy mondjam meg neki, hogy ezt most nem akarom...
-Úristen...mekkora egy barom vagyok!-Sajnálkozást véltem a tekintetében-Ne haragudj kérlek, hogy letámadtalak...istenem...de meg kell hagyni, nagyon ínycsiklandozó vagy ebben az egy száll törülközőben és amit ott lent mondtál...tényleg ne haragudj!-mondta fájdalommal az arcán és vággyal a szemében.
-Semmi baj, de nem arról van szó, hogy nem akarom, csak még nem is ismerlek annyira meg...meg ilyenek, meg...meg jah-féltem...féltem az elsőtől és féltem megmondani neki, hogy félek...
-Meg?!-kérdezte
-Mindegy...-ekkor már nem néztem a szemébe.
-Félsz az első alkalomtól...én azt hittem, hogy...-csendesedett el a hangja.
-Hogy?!-kérdeztem vissza-Na ne!Komolyan azt hitted, hogy már nem vagyok szűz?!-ekkor már a szemébe néztem, de hangját nem találta.
-Igen...-találta meg a hangját és egyben halkult el
-Miből?Miből hitted ezt?!
-....Hát abból, ahogyan beszéltél, a járásodból...meg az ehhez hasonló dolgokról/tól...-mondta
-Komolyan?!- mondtam hitetlenkedve-Akkor nagyfiú megsúgok valamit, nem minden az aminek látszik-tanulva a fűzős esetből és ebből--mindketten nevettünk--
-Imádom.
-Mit?!
-A mosolyod...-suttogta az ajkaimra és megint megcsókolt- na öltözz fel, mert még megfogsz fázni-mászott le rollam.
-Aaaaa-nyögtem fel-nem akarsz vissza feküdni?!
-Rád?!-kérdezte meglepetten
-Aha...olyan furi, hogy az előbb kellemesen nyomtál...és most már olyan hiány érzetem van.-elkezdett röhögni-Mi van?!
-Kellemesen nyomtalak és hiány érzeted van...-majd adott egy cuppanos puszit
-Ezt felvehetem?!-fogtam meg a pólóját
-Kivételes alkalom, ez az egyik kedvenc pólóm nem ajánlom hogy csinálj vele valamit! Adok egy alsógatyát.
-Oké-sóhajtottam fel felvettem
-Nem is áll olyan rosszul.-bókolt és kimet a szobából, én addig leültem az ágyra. Visszajött egy téglalap szerű lappal.-Tudtam beraktad a melltartódba...Úgy tudtam!
-Mit?-Dan oda sétált a polchoz és elővette a fotóalbumot és belerakta a téglalap szerű papírt.Nekem pedig akkor esett le. Fel pattantam és oda menetem.
-De az már az enyém mivel elloptam tőled és te nem veheted vissza!
-De még is sikerült.-vigyorgott gonoszan.
-Jó ezt még vissza kapod.-majd hátat fordítottam neki és vissza ültem az ágyra . Dan a lámpához sétált és lenyomta, majd hallottam a lépteit. gyors eldőltem és szétterültem az ágyon.
-Dan?! Van egy rossz hírem: nem férsz ide!-mondtam mosolyogva.
-Igen?!-majd megcsikizett én pedig össze ugrottam, mint valami rossz rossz napozóágy. Beférközött mellém, betakart minket ezután én a jobb oldalamra fordultam így neki háttal voltam. Nem számítottam rá, hogy átkarol és közelebb jön, majd egy puszit ad.
-Jó éjszakát.-mondta
-Jó éjt.-és én biztonságosan merültem álmaiba meleg karjában.
Reggel arra ébredtem, hogy kiszáradt a torkom és nagyon melegem van. A masik oldalamra fordultam...egy kéz nem igazan engedte. Egy halovány mosollyal nyugtaztam a tegnapi napot, ami hamar elment és amikor jól éreztem magam. El is felejtettem, hogy ez milyen is valójában,a szórakozás. Már rég nem adathatott meg ez a dolog. Pedig kijárt. A tanulás, a házimunka és a gyerek felvigyázás közben...apropó tanulás. Hány óra van?! Előkerestem a telefonom. 9:30. Csak babbultam, nem vettem észre, hogy Dan felébrett. Egyszer csak elnevette magát.
-Elkestünk?! Ne aggódj már, inkább gyere ide vissza.Hiány érzetem van.-mondta majd vissza húzodt magára.
-Igen. Elkéstünk.-válaszoltam szükszavúan hozzá.
-Na ne már! Most nehogy én legyek a hibás, még ébresztőt is állítottam. Boztos anyám volt. Máskor is csinált már ilyet.-mondta miközben átkarolt és közelebb húzott magához.
-Melegem van.
-Zuhanyzunk egyet?!-kérdezte az elöbbi kijelentésre mit semm vetve.
-Nem együtt külön.-mondtam nevetve mikor elkezdett csikizni, ugyan is durcás voltam. Nem nem azért, mert elkéstünk a suliból...Egyszerűen ilyen kedvem volt. Egész nap rossz kedvem volt és nem tudom, hogy miért. Mások is mondták már a suliban, hogy milyen rossz kedvű vagyok. Még a tanárok is megjegyezték. Ezek ellenére el fáradtam. Nagy nehezen lementek az órák a suliban.
halihóó! Itt az új rész, de csak ennyit írtam, majd folytatom, de valamilyért most nem jön ihklet az egészhez :/